Talja a kalitka szélén ült, lábait a vasrúd két oldalán
kilógatta. Szárnyait néha megrebbentette, egyébként mozdulatlanul volt.
Vágyakozón, egyben utálattal telten nézte a vizet, a ringó nádat és az épp
felkelő teleholdat. Friss, nyers mágiája megélénkült a fényétől.
